Hőszolgáltató

Hajdúböszörményi

Gyakran Ismételt Kérdések

I. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK


1. Milyen jogszabályok vonatkoznak a távhőszolgáltatásra?

- 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról (továbbiakban: Tszt.)

Az Országgyűlés "a felhasználók biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos távhőellátása érdekében az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályozás kialakítása érdekében, a fogyasztóvédelem, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság és környezetvédelem követelményeire figyelemmel" alkotta ezt a jogszabályt.

- 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról

 

2. Ki a díjfizető és ki a felhasználó?

Díjfizető az épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben (Tszt.-ben) meghatározott esetekben az épület, építmény vagy épületrész bérlője, használója.

Felhasználó az a természetes személy vagy ezek közössége, akik a távhőszolgáltatóval távhőszolgáltatásra vonatkozóan szerződéses jogviszonyba kerülnek.

Tekintettel arra, hogy a mérés alapján történő elszámolás esetén egy hőközpontról nem egy épületrész (lakás) fűtési célú hőszolgáltatása valósul meg, így a távhőszolgáltatásra (fűtésre)vonatkozó szerződést is az egy hőközpontról ellátottak összességével, a fogyasztói közösséggel, illetve annak felhatalmazott közös képviselőjével, vagy fűtési megbízottjával kötjük meg.

Ebben az esetben tehát a felhasználó szerződő partner a fogyasztói közösség, annak tagjai pedig a díjfizetők.

Fontos tudni, hogy a fogyasztói közösségnek megbízottat kell felhatalmaznia a távhőszolgáltató felé történő képviseletre.

Csak a fogyasztói közösség megbízottjának van joga a szerződés megkötésére, illetve módosítására a szolgáltatási paraméterek (pl. helyiség hőmérséklet) igénylésére, intézkedésre, a távhőszolgáltatás megkezdésére vagy befejezésére vonatkozóan, valamint a vételezett távhő díja díjfizetőkre történő szétosztási módjának meghatározására (pl. légtérarányosan, vagy költségmegosztók alapján), vagy a szétosztási mód megváltoztatására.

A használati melegvíz szolgáltatási szerződést épületrészenként (lakásonként) kötjük, mivel a mérés is itt történik (ekkor a felhasználó és díjfizető egybe esik).

 

II. FŰTÉS ÉS MELEGVÍZ

 

1. Az épületbe beadott hőenergia mennyiségét kinek van jogosultsága meghatározni és szabályozni?

Saját hőközponttal rendelkező lakóépület esetén az épület közös képviselője határozhatja meg a beadott hőenergia mennyiségét. Több épületet ellátó hőközpont esetében a közös képviselők által megválasztott távhő képviselő.

 

2. Van-e olyan előírás, ami meghatározza, hogy egy lakás helyiségeiben milyen hőfokot kell biztosítani?

A mérés szerinti elszámolás bevezetésével a szolgáltatónak már nincs ilyen irányú törvényi kötelezettsége. Az épület méretezési hőigényének megfelelő teljesítményt kell kielégíteni.

 

3. Milyen melegnek kell lenni a melegvíznek?

Távhőszolgáltatás keretében a használati melegvizet úgy kell szolgáltatni, hogy annak hőmérséklete az épület csatlakozási pontjánál legalább 42℃ +/- 2℃ legyen és a kifolyócsapnál a 40 fokot elérje.

A szolgáltató a megadott hőfokú melegvíz-szolgáltatást csak a megfelelő állapotú és műszaki színvonalú felhasználói rendszer esetében tudja biztosítani. Megfelelő a kiépítettség: ha az alap és felszálló vezetékek is cirkulációs hálózattal vannak ellátva és rendeltetésszerűen működnek, a használati melegvíz és cirkulációs hálózat teljes mértékben folyamatos hőszigeteléssel biztosított.

 

4. Néha előfordul, hogy a használati melegvíz hőmérséklete alacsonyabb a szokásosnál. Mi az oka ennek?

Használati meleg-vízfogyasztási csúcsidőszakoknál előfordulhat, hogy csökkent hőmérsékletű víz folyik a csapból, mert a melegvíz termelő hőcserélők hőteljesítménye nem csúcsfogyasztásra méretezett, ezért vannak hőközponti melegvíztárolók. Ennek ellenére előfordulhat, hogy csúcsfogyasztás esetén a melegvíz hőmérséklete átmenetileg csökken.

A helyes felhasználói magatartás ilyenkor az, ha rövid időre elzárjuk a melegvíz csapot, hogy a rendszer "magához térjen", és nem folyatjuk hosszabb időn keresztül a vizet, várva a melegvíz megjelenését.

 

5. A szolgáltató vállalja-e a lakáson belül fogyasztói berendezések javítását?

A társaság csak szabad kapacitásának erejéig vállal ilyen tevékenységet. A munkálatokat az erre szakosodott vállalkozóval végeztetheti el a lakás tulajdonosa. A fűtési rendszer töltése és ürítése esetén egyeztetni kell az ügyfélszolgálattal (52/219-419). Az átalakítási munkálatokhoz a közös képviselet jóváhagyása is szükséges.

 

6. Ha tartósan üresen áll a lakás, van-e mód a fűtés szüneteltetésére?

Légköbméter szerinti felosztásnál az alapdíj és a hődíj megfizetésétől mentesülni nem lehet. Amennyiben az épületben radiátoronkénti költségosztás működik, a radiátorszelepek elzárásával a hődij természetesen csökkenthető.

 

7. Különösen a fűtés beindulásakor fordul elő, hogy „csörög” a radiátor, elégtelen a fűtés. Ki végzi el a légtelenítést?

A fűtés indítása előtt a lakóközösség a légtelenítést a közös képviselő erre szakosodott vállalkozóval végeztetheti el, kivéve, ha a társasház hibaelhárítási szerződést kötött a szolgáltatóval.

 

8. Kihez lehet fordulni, ha a radiátor csatlakozójánál csöpög a víz?

Az épületen belüli fűtési rendszer üzemben tartása és karbantartása a lakóközösség feladata. Hasonló esetben az épület közös képviselőjéhez kell fordulni, aki intézkedik a hibaelhárítás ügyében.

 

9. Gőz áramlik ki az épületen kívüli távhővezetékből, kit kell értesíteni?

Távfűtési vezetékeink meghibásodásával kapcsolatos bejelentéseket az ügyfélszolgálat a 70/775-9199-es telefonszámon folyamatosan fogadja. A bejelentéseket soron kívül kivizsgálják és a hiba elhárítására - a hiba jellegétől függően - intézkedéseket tesznek.

 

10. A felhasználói berendezések - ide értve a melegvíz-mérőket is - átalakítását, áthelyezését miért kell előzetesen bejelenteni?

Az épületekben található felhasználói berendezések - így például a fűtőtestek, csövek - a lakóközösség osztatlan közös tulajdonában vannak. A lakók és az ellátás zavartalan működése érdekében jogszabályok írják elő, hogy mely beavatkozások esetén szükséges a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Nonprofit Kft. előzetes értesítése, illetve jóváhagyása. Ezért a felhasználói berendezések felújítása, átalakítása, áthelyezése esetén terveket kell készíttetni. A szolgáltatóval a tervező egyeztet, a terveket szakszerűségi vizsgálatra a Kft. részére be kell nyújtania. A kivitelezés csak a szolgáltató által jóváhagyott tervekkel kezdhető meg. A rendszer ürítésének, majd feltöltésének időpontját is előzetesen kell egyeztetni. A lakásban végrehajtható beavatkozások kihatással lehetnek a szomszédos lakások, sőt még a szomszédos épületek fűtésére is. A biztonság - és rendszer technikai ellenőrzést a szolgáltatónak minden esetben el kell végeznie.

A melegvíz-mérőkön elhelyezett plombák eltávolítása, megsértése nem várt következményekkel járhat, ugyanis a plomba leszedésével megszűnnek a mérés szerinti elszámolás feltételei. Ebben az esetben a melegvíz felhasználás az utolsó elszámolás időpontjától felemelt díjas fogyasztásnak minősül.

Ha a mérőhelyen bármilyen beavatkozás indokolt, kérjük, hogy a munka megkezdése előtt legalább 5 nappal korábban egyeztessék ügyfélszolgálatunkon ennek időpontját. Munkatársunk a megbeszélt időpontban leolvassa a mérőt és leveszi a plombát, majd néhány nappal később, amikor az átalakítást elvégezték, újraplombázza.

 

11. Korszerűbb fűtési rendszert szeretnék a lakásomban (szabályozható fűtés, fogyasztásarányos díjfizetés) hova forduljak?

Javasoljuk előbb szakemberek meghívásával tartsanak tájékoztató közgyűlést, ahol a tulajdonosok információt kapnak a pályázati lehetőségekről, a beruházás költségigényéről, a kivitelezés menetéről, a költségosztás módjáról, a hőfelhasználások változásáról, a rendszer használatáról. Közösképviselő a közgyűlésen szavazásra bocsátja az épület fűtéskorszerűsítését. Célszerű írásos összefoglaló tájékoztatót készíteni és egyéni szavazólappal szavazni.

A közgyűlés a tulajdonostársak többségi szavazata alapján dönt (szervezeti és működési szabályzatuknak megfelelően) a korszerűsítési munkálatok pénzügyi finanszírozásáról, a kivitelezés időpontjáról és módjáról a költségmegosztást végző szakcégről.

 

12. Mit tegyek, ha ki akarom cserélni a radiátorokat?

Felhasználóinknak május 15. és augusztus 31. között van lehetőségük a rendszerürítést igénylő munkák elvégzésére. A fűtési rendszer korróziójának megelőzése érdekében a fűtőtestek és a csővezetékek ürítésének javasolt időtartama maximum 5 nap. A rendszer leürítésével járó javítások összehangolása nagyon fontos, valamint minden esetben szükséges a közös képviselő hozzájárulása is! A fűtés zökkenőmentes indulása érdekében augusztus 31. után a rendszereket már nem ürítjük.

A radiátorcserénél figyelembe kell venni, hogy a felszerelni kívánt új radiátor az épület fűtési rendszeréhez megfelelően illeszkedjen (lásd tájékoztató).

Felhívjuk a Tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy a radiátorcserét megfelelő felkészültségű szakemberrel végeztessék el! A műszaki munkálatokat végeztetheti külsős szerelővel is, valamint - amennyiben a kért időpontban erre szabad kapacitással rendelkezünk, társaságunktól is megrendelheti.

 

13. Hol mérik a lakóépület hőfogyasztását, ki ellenőrizheti?

Az épületek hőfogyasztását hitelesített hőmennyiségmérők mérik. A fogyasztói közösség képviselője, vagy választott fűtési megbízottja jogosult a mérőállások ellenőrzésére, a területvezetővel egyeztetett időpontban. A mérő által mért adatok kifogásolása esetén mérésügyi felülvizsgálatot kérhet.

 

14. Ki a radiátor és az épületben lévő csővezetékek tulajdonosa? Kinek kell ezeknek a karbantartásáról gondoskodnia?

A felhasználói oldalon lévő fűtési berendezések korszerűsítése, karbantartása a lakóközösség és a lakástulajdonosok feladata. A fűtőtestek lecserélése és termosztatikus szelepek felszerelése a lakóközösségtől függetlenül, egyénileg is elvégezhető. A fogyasztói rendszeren lévő probléma elhárítása nem tartozik az alapszolgáltatásba, erre átalánydíjas hibaelhárítási szerződés köthető akár a szolgáltatóval, akár más vállalkozóval.

 

15. Mitől függ egy központi fűtéses lakásban, hogy milyen a kialakítandó levegőhőmérséklet?

Állandósult állapotban - nem hirtelen időjárásváltozás esetén - a lakásban kialakult levegőhőmérsékletet a lakással közölt hő, valamint a lakás hővesztesége befolyásolja alapvetően. A lakásban a hőközlést a hőleadó felületek (fűtőtestek) biztosítják. A hőközlés nagyságának három fő tényezője van:

- a fűtőfelület mérete,

- a fűtővíz hőmérséklete,

- a fűtővíz mennyisége.

Mindhárom tényezőt a fűtési rendszer tervezője határozta meg a létesítés idejében érvényben lévő előírások alapján. A hőveszteséget az épület külső határoló szerkezeteinek (falaknak, ablakoknak) az állapota, hőszigetelő képessége és levegőáteresztő képessége, valamint a határoló felületek mérete (másképpen kifejezve a lakás épületen belüli elhelyezkedése) befolyásolja.

 

16. Hol van a szolgáltatási és tulajdoni határ?

A Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Nonprofit Kft. szolgáltatási és tulajdoni határa a hőközpont falsíkja, illetve a hőközpontban lévő beépített elzáró szerelvénynek a fogyasztó felé eső oldala. Ebből következő fontos információ, hogy az épületen belüli rendszer (csővezetékek, radiátorok) üzemeltetése, karbantartása, javítása, felújítása a tulajdonosok feladata és költsége.

 

17. Hogyan csökkenthetem a távhőszámlát?

A távhőszámlában fizetett hődíj csökkentésére az épület fűtési rendszerének korszerűsítésével van lehetőség, mellyel a lakóközösség minden lakásban az egyedi igényeknek megfelelő, mérhető és szabályozható távfűtést alakíthat ki.

 

18. Ki lehet-e kapcsolni a lépcsőházi fűtést?

A lépcsőház fűtésének kikapcsolását csak a közös képviselő írásos megkeresése alapján kezdjük meg. Ha a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Nonprofit Kft. kapacitásai engedik, a szolgáltató maga elvégzi a beavatkozást. Ellenkező esetben vállalkozót ajánlanak és a munka műszaki ellenőrzése után kapcsolják ki a fűtést.

A lépcsőház fűtésének kikapcsolásával az épület alapdíján lehet spórolni, a hődíj nem változik, mert a lakások radiátorai melegítik a lépcsőházat. A fűtés kikapcsolása előtt érdemes hasonló kialakítású tömbökben tájékozódni, mert a fűtetlen lépcsőházak miatt kialakulhatnak olyan hőhidak, melyek a hideg fallal szomszédos helyiségekben páralecsapódást, penészesedést okozhatnak.

A lépcsőházi fűtés kikapcsolásához először a lakóházi közgyűlésen megjelentek többségi döntésével elvi határozatot hoznak. Ezután az ügyben az összes lakó írásos megkeresésével döntenek. A két fordulóra azért van szükség, mert így azoknak a véleménye is számít, aki az első döntésnél esetleg nem jelentek meg. A lépcsőházi fűtés kikapcsolásához a lakók írásban leadott többségi szavazatára van szükség.

 

19. Mit kell tenni, ha a melegvízóráról hiányzik a plomba (el kellett távolítani javítás, vagy felújítás miatt)?

Javítás, vagy felújítás során előfordulhat, hogy el kell távolítani a melegvíz mérőóra plombáit. A plomba eltávolításakor jegyzőkönyvet kell készíteni ennek tényéről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a felhasználási hely címét, a mérő gyári számát, mérőállását, dátumot, a szerelő, vagy a közös képviselő aláírását. A fogyasztónak a jegyzőkönyvvel fel kell keresnie a Szolgáltató ügyfélszolgálatát és kérnie kell az újraplombálást. A plombálás díját a kérelem benyújtásakor kell megfizetnie.

 

20. Mit kell tenni, ha a melegvízóra nem mér, vagy más meghibásodása van?

A melegvízóra meghibásodását az észleléstől számított legrövidebb időn belül be kell jelenteni a Szolgáltató ügyfélszolgálatán. A melegvíz-mérő meghibásodása esetén a Szolgáltató vállalja, hogy a bejelentést követően a mérőt - az OMH által hitelesített - mérőre cseréli. A mérőcsere tényét, adatait felek cserekartonon rögzítik. A meghibásodás időszakára vonatkozó díj a rendeletben meghatározott módon kerül megállapításra.

A Felhasználó a mérők ellenőrzését vagy cseréjét írásban kérheti. Ha az ellenőrzött vagy kicserélni kívánt mérő hibás, a felmerülő költség a Szolgáltatót, ellenkező esetben a Felhasználót terheli.

 

III. SZÁMLÁZÁS ÉS DÍJFIZETÉS

 

1. Mi határozza meg a hőenergia árát?

A hőenergia árát az előállítás energiaköltsége és a fogyasztás helyére való eljuttatás (hőszállítás csővezetéken és a hőközpontban való energiaátalakítás) költsége határozza meg.

 

2. Végrehajtotta-e a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Nonprofit Kft. a kormányzat által előírt rezsicsökkentést?

A vonatkozó rendeletnek megfelelően a szolgáltató a lakossági fogyasztói körében csökkentette távhőszolgáltatásra vonatkozó díjait.

 

3. Milyen módon lehet a távhőszámlát kifizetni?

A tárgyhavi számla fizethető:

- csekken,

- bankszámláról csoportos beszedési megbízással,

- egyedi utalással netbankon keresztül,

- házipénztárunkban az ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében.

 

4. Hogyan lehet a bankszámláról havonta teljesíteni a távhőszámlát?

Csoportos beszedési megbízás esetén ügyfeleinknek a folyószámlájukat vezető bankot kell felkeresni és ott kell a megbízást megadni. A megbízáshoz fel kell tüntetni az Ön számláján található 6 jegyű ügyfélazonosító számot az „U” betű nélkül, valamint a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Nonprofit Kft. bankszámlaszámát: OTP Bank Nyrt., 11738060-20073039. A bank feldolgozást követően hivatalos úton jelzi Társaságunknak, hogy Ön csoportos beszedési megbízást adott számlájának kiegyenlítésére. Ha a megbízást meg szeretné szüntetni, akkor azt kérheti a banktól is, de jelezheti közvetlenül Társaságunknak is.

 

5. Hogyan lehet bejelenteni, ha nem a fogyasztási helyre, hanem más értesítési címre kéri valaki a számlát?

Ha a fogyasztó más postázási címre kéri a számlát az új címet írásban, vagy személyesen módosíthatja.

 

6. Milyen időközönként és hogyan történik a melegvíz elszámolás?

A melegvíz felhasználását mérő óra állását négyhavonta olvassuk le. A leolvasást követő időszakra az előző időszak fogyasztási átlagából képzett részfizetési mennyiséget állapítunk meg.

 

7. Hogyan lehet melegvízóraállást, vagy melegvíz előleget módosítani?

Melegvízóra állást, vagy az előleg módosítását bejelentheti telefonon a 52/219-419-es telefonszámon, vagy személyesen az Ügyfélszolgálati Irodán, illetve írásban.

 

8. Mit kell tenni tulajdonos változás esetén?

A távhővel ellátott épületrészek (lakás, helyiség) Díjfizetője személyében bekövetkező változásokat a távhőtörvény alapján a régi és az új Díjfizető a változástól számított 15 napon belül köteles a Szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés személyesen és írásban is intézhető. A személyes ügyintézésnél célszerű, ha a régi és új tulajdonos együtt jön be a Szolgáltatóhoz, mert így a két fogyasztót egyszerre tudjuk tájékoztatni a változást érintő számlákról, azok megfizetésének módjáról. Az új tulajdonossal Szolgáltatónk szerződést köt.

A bejelentéshez szükséges adatok, iratok:

- magántulajdon esetén adás-vételi szerződés, csereszerződés, ajándékozási szerződés, önkormányzati bérlemény esetén bérleti szerződés

- melegvízóra állása a birtokbaadás időpontjában,

- egyéni hőmennyiségmérés esetén a hőmennyiségmérő állása a birtokbaadás időpontjában, a(mérőállást a birtokbaadási jegyzőkönyv tartalmazza)

- személyes iratok (igazolványok)

 

9. Mit kell tenni, ha bérlő a nevére szeretné átíratni a számlát?

Ha a Felhasználó nem azonos a tulajdonossal, a Felhasználó a tulajdonos írásos beleegyezésével (együttes kérelemmel) kérheti saját nevére a szolgáltatási díj számláit. A bérlővel, használóval a Szolgáltató nem szerződik, a tulajdonossal meglévő szerződés marad továbbra is érvényben.

Szükséges adatok, iratok:

- lakcímkártya

- bérleti szerződés

- melegvízóra/hőmennyiségmérő állása

- együttes kérelem nyomtatvány

 

10. Öröklés esetén hogyan lehet a lakás távhőszámláját az örökös nevére íratni?

A bejelentés személyesen és írásban is intézhető. Halálesetnél a törvényes örökös nevére kell a fogyasztási helyet átírni, ebben az esetben az örökössel új szerződés megkötése történik.

Szükséges adatok, iratok:

- hagyatékátadó végzés, ennek hiányában hiteles tulajdoni lap

- melegvízóra/hőmennyiségmérő állása

 

11. Milyen irat szükséges a személyes adat változás bejelentéséhez?

Amennyiben a fogyasztó személyes adataiban történik változás, az erre vonatkozó okmányok szükségesek az adatmódosításhoz. A bejelentés személyesen és írásban is intézhető.

 

12. Mért kell a távhőszolgáltatási számlán hidegvíz- és csatornadíjat fizetni?

A melegvíz készítéséhez a szolgáltató hidegvizet vásárol. A megvásárolt hidegvizet hőcserélők alkalmazásával a hőközpontban felmelegítjük. A fogyasztó a melegvíz használatával nem csak a hőenergiát használja fel, hanem annak hordozóját a hidegvizet is, amit csatornadíjjal együtt a távhő számlában fizet meg.

 

13. Honnan lehet megtudni, hogy egy adott lakás melyik közös képviselőhöz tartozik?

A Szolgáltatónál bejelentett közös képviselők címszerinti listája alapján.

 

14. Hol és milyen feltételekkel lehet igazolást kérni arról, hogy a fogyasztónak nincs hátraléka, vagy ha van, mekkora összegű?

Személyesen, ügyfélszolgálati irodánkban ügyfélfogadási időben kérhet igazolást. Az ügyintézéshez feltétlenül hozza magával személyes okmányait (személyi igazolvány, lakcímkártya). Az igazolás kiadásának (néhány eset kivételével) ügyviteli díja van, ezt az igazolás kiadása előtt házipénztárunkban kell befizetni, vagy bankkártyás fizetéssel rendezni. Amennyiben nem tudja személyesen intézni kérelmét, meghatalmazottja is eljárhat az ügyben. Ez esetben feltétlenül szükséges magánokiratba foglalt meghatalmazás, melyet a szolgáltató csatol a dokumentációihoz.

 

15. Mi a teendő, ha hátralék keletkezett és nem tudom vállalni az egyösszegű befizetést?

A hátralék rendezés lehetőségeiről az Ügyfélszolgálatnál tájékozódhat.

 

16. Ha a melegvízhez szükséges hidegvizet is a szolgáltató számlázza, az miért szerepel két sorban a számlán?

Mivel a melegvízhez szükséges hidegvíz díja 27 %-os ÁFA körbe tartozik, a vízmelegítés hődíja pedig 5 %-os ÁFA-val számolandó, ennek tételeit két külön sorban kell a számlán feltüntetnünk.

 

17. Miért kell alapdíjat fizetni?

Az alapdíjat a távhőszolgáltatás folyamatos biztosításáért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért számlázza a szolgáltató. Az alapdíj a távhőszolgáltatás azon állandó költségeire biztosít fedezetet, amely a hőtermelő és hőszolgáltató berendezések, távhővezetékek folyamatos és biztonságos üzemeltetése érdekében merülnek fel.

 

18. Hogyan történik a ténylegesen felhasznált, mért fűtési hő és vízmennyiség elszámolása?

A ténylegesen felhasznált mennyiségek elszámolása a (hőközponti hőmennyiségmérők, illetve a lakások használati melegvízmérőinek) leolvasását követő hónapban, évente egy alkalommal történik.

A köztes időben a díjfizető havonta részszámlákat fizet, amelynek mértéke a korábbi időszak (fűtésnél épületenkénti, melegvíznél a lakások) átlagfogyasztásából adódik.

Elszámoláskor összehasonlításra kerül a befizetett előleg (részfizetés) és a tényleges fogyasztás mértéke.

Eredményként kapott érték lehet:

- nulla (az előleg megegyezik a tényleges fogyasztással),

- többletfelhasználás (többletdíjat számlázunk, hiszen az előleg nem fedezte a tényleges felhasználást),

- megtakarítás (ha kevesebb volt a tényleges felhasználás a befizetett előleghez képest, a megtakarítást jóváírjuk).

Ez sem hőszolgáltató specifikus elszámolási mód, hiszen az áram és gázdíjat is részfizetésekkel és évi egyszeri leolvasással, elszámolással fizetik a lakossági felhasználók.

Az éves elszámolásra a fűtési időszak végén kerül sor. A társasházzal szerződött költségosztós cég leolvassa a költségosztó műszerek adatait, kiértékeli azokat és a Szolgáltató által rendelkezésre adott, a közösség által a teljes fűtési időszak alatt felhasznált hőmennyiségre elkészíti a tényleges felosztást. A kész felosztást továbbítja a közös képviselőnek, aki minden lakóval egyezteti a saját lakásának adatait. Amennyiben nem érkezik kifogás, a felosztást jóváhagyja és eljuttatja a Szolgáltatónak elszámolás céljából.

 

19. Ha az elszámolásból eredően a tulajdonosnak/díjfizetőnek túlfizetése van, hogyan történik a visszafizetés?

Ha az elszámolás eredményeként a felhasználó, vagy díjfizető folyószámláján túlfizetés mutatkozik, a felhasználó, vagy a díjfizető eltérő kérésének hiányában a távhőszolgáltató:

a) 1 000 Ft-ot meg nem haladó összeg esetében a díjfizetőt megillető összeget a felhasználó, vagy díjfizető következő számlájában számolja el,

b) 1 000Ft-ot meghaladó összeg esetén a díjfizető fizetési módja szerinti módon a számla kibocsátásától számított 8 napon belül köteles a felhasználónak, vagy díjfizetőnek visszafizetni.

 

20. Kaphatok-e telefonon keresztül információt aktuális egyenlegemről?

A személyes adatok védelme érdekében - mivel a felhasználó hitelt érdemlő azonosítása telefonon keresztül nem biztosítható -, sem egyenlegről, sem más személyes információval kapcsolatban telefonon keresztül információt nem adunk ki.

Lakossági hibabejelentés

06 (52) 219 - 419

hibabejelentes@hbholding.hu